Lótusz

Húsvét 2. – Húsvét a nagyvilágban

Most pedig nézzünk szét a Kisvilágunkban, hogyan is ünneplik különböző országokban a Húsvétot, persze a teljesség igénye nélkül. Úgyis mondhatnák, hogy más ország – más hagyomány, de egy mindegyikben közös: a Húsvét valamilyen tisztelete és ünnepe.

Németország

ostern

Nagypénteken Németországban letakarják a kereszteket. Húsvét vasárnapján – a szigorú böjt utáni első nagy családi ebéden – a család fő étkezésének a piros tojások és a bárány alakú torta a főszereplői. A gyerekek a kertben kutatnak az elrejtett tojások után, és nem ritka a húsvéti máglyából feltörő tűz ropogása sem, amelyen a karácsonyfát égetik el, elbúcsúztatva ezzel a telet, köszöntve a tavaszt. Német hiedelem szerint ha húsvét reggelén átnézünk egy tojáson, megláthatjuk benne a táncoló bárányt.

Lengyelország

Lengyelországban Nagyszombaton megterítik a Húsvéti Asztalt: sonkával, sóval, vodkával és kaláccsal. Miután a pap megáldotta az ételt és az italt, délután már el is fogyaszthatták, ugyanis ezzel a böjt véget ért. Húsvét reggelén a falu férfi lakosai azon szórakoznak, ahogyan az asszonyokat és a lányokat meglocsolják, úgy mint nálunk és közben boldogságot, szépséget és szerencsét kívánnak és felosztják egymás közt a tányérjukra kerülő tojásokat is.

Svájc

Svájcban az a szokás, hogy Húsvétkor új ruhába öltöznek az emberek. Ez egy jelképe annak, ahogy a természet is újjáéled. A gyerekek aztán az új ruhájukban meglátogatják a Szülőket, Nagyszülőket és a Keresztszülőket, majd meglehetősen új pénzérmét kapnak ajándékba. Aki régi, kopottas ruhácskáját húzza magára, azt elnevezik „Osterkälbli“ –nek [húsvéti borjú(cs)ka]. Ezenkívül szokás még a kutat feldíszíteni, hogy a vizet, mint az Isten ajándékát dicsérjék.

Görögország

Görögországban a zöldcsütörtököt „piroscsütörtöknek“ is nevezik, mert főleg piros tojást festenek ilyenkor. A piros szín emlékezteti őket Krisztus vérére, valamint az életre. A gyerekeket ilyenkor gazdagon megajándékozzák, éppúgy, mintha karácsonyt ünnepelnének. A legtöbb görög ezeket az ünnepnapokat  megpróbálja vidéken a rokonoknál eltölteni, ahol faszén felett bárányt sütnek. „Magiritsa“, ez egy szintén görög nemzeti eledel ilyenkor, ez nem más, mint egy leves, sok hagymával, zöldséggel és báránybelsőségekkel.

Oroszország

kulics

Az ortodoxok Nagyszombat éjszakáján gyújtják meg a húsvéti gyertyát. Éjfélkor, amikor elhangzik: Krisztus feltámadott, mozsárágyúval és tűzijátékkal ünnepelnek. A húsvéti piros tojásokat egymáshoz ütik húsvéti köszöntésképpen, így az összetört tojáshéj által Isten áldását kapják. Itt is a piros szín Krisztus vérét jelképezi. Ezután visszavonulnak az emberek egy 3 órás liturgiára a templomba. Húsvét vasárnapján pedig piknikezni mennek a családi sírhoz. Minden család visz magával egy kuglófot, a „“ – ot, vizet, narancsot, kekszet valamint mogyorót. A sír mellett egy kis asztalon vagy pedig magán a síron az elhunytak részére kiporciózzák az ételt, italt és a festett húsvéti tojást.

Csehország

Nagypénteken, aki bátor beleugrik a közeli tóba vagy folyóba és kavicsot hoz fel a szájában a vízből, majd a követ bal kezükkel hátuk mögé dobják és arra gondolnak, hogy egész évben elkerüli őket a fogfájás. Egy másik húsvéti hagyomány a pálcázás (virgáccsal verés), miszerint a fiúk gyengéden megütögetik a lányokat saját készítésű fűzfavesszővel. Mindig, amikor eggyel eltalálják, akkor tojást kell ajándékba adni. Ez a zöld ággal való ütögetés más területen is hagyománnyá vált. Böhmben minden gyerek a szüleiket, családtagjaikat virgáccsal verik ki az ágyból. Az Érc – hegységben ez a szokás tojás veregetésként ismeretes. Legvégezetül pedig kis Hazánk hagyományaiba szeretnék egy kis betekintést nyújtani.

Finnország

Az északi országban csendesen ünneplik a húsvétot, a nagyhetet is csendes hétnek nevezik. Nagypénteken gyászruhába öltöznek, tilos a tűzgyújtás, nem találkoznak barátokkal, rokonokkal, ismerősökkel. Szigorúan betartják a böjtöt, csak naplemente után étkeznek.

Szicília

A kisvárosokban a fiatalok körbehordozzák a településen Jézus és a tizenkét apostol szobrát. Húsvét vasárnap délben a templom előtt eljátsszák a feltámadást. A jelenet tetőpontján Mária lefátyolozva, teljes gyászban jelenik meg, majd amikor az apostolok elmondják neki, hogy fia feltámadt, s újra találkozik Krisztussal, boldogságában megválik a gyászfátyoltól.

Mexikó

Mexikóban a húsvétot Semana Santatól Pascuaig, azaz több mint két hétig ünneplik. Semana Santa azt jelenti, Szent Hét. Ekkor emlékeznek Jézus életének utolsó napjaira. Pascua húsvét vasárnapjától a következő szombatig tartó hét. Ekkor Krisztus feltámadását ünneplik. Mexikóban, ezekben a hetekben sokan utazásnak ide-oda, sok városban passiójátékot is rendeznek. A színészek korhű, 2000 évvel ezelőtti öltözékben lépnek fel, olyanban, amilyet Jézus idejében is viselhettek az emberek.

Ausztrália

Bár a nyúl ma már beépült a keresztény húsvét ünnepébe, az ausztrálok nem igazán találják nemzetükhöz illőnek. Ausztráliában ugyanis a nyulak hatalmas gazdasági problémát jelentenek, és a legtöbb államban hivatalosan nem is tarthatók. Csak a bűvészek és az oktatási intézmények tarthatnak nyulat, de nekik is komoly tortúra, amíg megszerzik az ehhez szükséges engedélyeket. A hagyományoknak azonban meg kell felelni (nem hiába öltözik Ausztráliában karácsonykor, nyár derekán, a legnagyobb hőségben az egész ország Mikulás-kosztümbe). Igy aztán az erszényes nyúl, ez az őshonos ausztrál állat vette át a házinyúl szerepét a húsvét szimbolikájában. A hosszú füle mindenesetre megvan hozzá!

easter

Ha tetszett a cikk, oszd meg a barátaiddal is!

Ha van kedved, csatlakozz a FACEBOOK-csoporthoz is!

Áldás! Lótusz

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!